Látogatásod során cookie-kat használunk, amelyek segítenek számunkra testreszabott tartalmat és hirdetéseket megjeleníteni, személyes információkat azonban nem tárolnak. Az oldal használatával elfogadod a cookie-k használatát. További információ itt »
Ludassy Mária valószínuleg már álmából felébresztve is, bármikor tudna esszét írni bármelyik felvilágosodás kori filozófusról. Ebben az új kötetében olvasható egy remek, a "szoros olvasat" módszerével írt tanulmány Hobbes Leviatánjáról, amelyben először jelent meg az isteni erkölcsökön alapuló állam helyébe lépő modern jogállam eszméje. Egy kis írás Bernard Mandeville-ről, aki azt tanította, hogy az emberi társadalom nem az erkölcsös tulajdonságok terméke, hanem, éppen ellenkezőleg, a fejlődést mindig a legnegatívabb emberi tulajdonságok dinamizálták. Egy esszé a racionalizmus védelmében, amelyben a szerző - az elemzés végeztén - leszögezi, hogy sok divatos gondolkodóval ellentétben ő a XX. századi totalitárius eszméket nem a XVII-XVIII. századi racionalizmus szellemi örököseinek tartja. Különböző írások a francia felvilágosodás erkölcsfilozófiájáról, Rousseau-ról, Condorcet-ről, Benjamin Constant-ról, s végül egy roppant tanulságos és aktuális összefoglalás arról a vitáról, amelyet a francia forradalom idején a liberális Condorcet folytatott Robespierre-ékkel - Condorcet a közoktatás feladatának kizárólag az ismeretek átadását tekintette, míg a jakobinusok a hazafias és erkölcsös ember nevelését.
Épp nincs olyan üzlet, vagy webáruház a globalplazán, ahol ez a termék kapható. Lent mutatjuk a nagyon hasonló termékeket, nézd meg:
Ludassy Mária valószínuleg már álmából felébresztve is, bármikor tudna esszét írni bármelyik felvilágosodás kori filozófusról. Ebben az új kötetében olvasható egy remek, a "szoros olvasat" módszerével írt tanulmány Hobbes Leviatánjáról, amelyben először jelent meg az isteni erkölcsökön alapuló állam helyébe lépő modern jogállam eszméje. Egy kis írás Bernard Mandeville-ről, aki azt tanította, hogy az emberi társadalom nem az erkölcsös tulajdonságok terméke, hanem, éppen ellenkezőleg, a fejlődést mindig a legnegatívabb emberi tulajdonságok dinamizálták. Egy esszé a racionalizmus védelmében, amelyben a szerző - az elemzés végeztén - leszögezi, hogy sok divatos gondolkodóval ellentétben ő a XX. századi totalitárius eszméket nem a XVII-XVIII. századi racionalizmus szellemi örököseinek tartja. Különböző írások a francia felvilágosodás erkölcsfilozófiájáról, Rousseau-ról, Condorcet-ről, Benjamin Constant-ról, s végül egy roppant tanulságos és aktuális összefoglalás arról a vitáról, amelyet a francia forradalom idején a liberális Condorcet folytatott Robespierre-ékkel - Condorcet a közoktatás feladatának kizárólag az ismeretek átadását tekintette, míg a jakobinusok a hazafias és erkölcsös ember nevelését.