Elméleti fizika V.: Statisztikus fizika 1. jellemzők

A je­len­le­gi ki­adás­hoz a köny­vet je­len­tő­sen ki­bő­ví­tet­tük és át­dol­goz­tuk; ezt a mun­kát L. P. Pit­a­jevsz­kij­jel együtt vé­gez­tük. Új sza­ka­szok fog­lal­koz­nak a gázok mág­ne­ses tu­laj­don­sá­ga­i­val, a de­ge­ne­rált plaz­ma ter­mo­di­na­mi­ká­já­val, a fo­lya­dék­kris­tá­lyok­kal, a má­sod­ren­dű fá­zis­át­ala­ku­lá­sok és kri­ti­kus je­len­sé­gek fluk­tu­á­ci­ós el­mé­le­té­vel. Lé­nye­ge­sen ki­bő­ví­tet­tük a szi­lárd tes­tek­ről és a kris­tály­szim­met­ri­ák­ról szóló fe­je­ze­te­ket; töb­bek kö­zött rész­le­te­seb­ben is­mer­tet­jük a tér­cso­por­tok ir­re­du­ci­bi­lis áb­rá­zo­lá­sa­i­nak al­kal­ma­zá­sa­it a kris­tá­lyos ál­la­pot fi­zi­ká­já­ban. Át­dol­goz­tuk és ki­bő­ví­tet­tük a fluk­tu­á­ció-disszi­pá­ció té­tel­lel fog­lal­ko­zó sza­ka­szo­kat. Ugyan­ak­kor ebből a könyv­ből ki­ma­radt né­hány sza­kasz, ame­lyek a kvan­tum­fo­lya­dé­kok el­mé­le­té­vel és az ide­á­lis­tól kissé el­té­rő el­fa­jult gázok el­mé­le­té­vel (amely az elő­ző­vel kap­cso­la­tos) fog­lal­koz­tak. A kvan­tum­fo­lya­dé­kok fi­zi­ká­ja, amely­nek fej­lő­dé­se je­len­tős mér­ték­ben tá­masz­ko­dott P. L. Ka­pi­ca út­tö­rő kí­sér­le­ti ku­ta­tá­sa­i­ra és ma­gá­nak L. D. Lan­da­u­nak el­mé­le­ti mun­ká­i­ra is, je­len­leg olyan szé­les te­rü­le­tet ölel fel, amely­nek je­len­tő­sé­ge messze túlnő ere­de­ti tár­gyá­nak, a hé­li­um fo­lyé­kony izo­tóp­ja­i­nak a ha­tá­ra­in. A kvan­tum­fo­lya­dé­kok el­mé­le­té­nek is­mer­te­té­se ma már méltó he­lyet kell hogy el­fog­lal­jon az el­mé­le­ti fi­zi­ka ta­ní­tá­sá­ban, és az előző ki­adá­sok­ban ennek szen­telt né­hány sza­kasz je­len­leg már nem ele­gen­dő.