Eltorzult magyar alkat, zsákutcás magyar történelem

Kötetünk szövegei Bibó Istvánt, mint a népi mozgalmat és a Nemzeti Parasztpártot magáénak valló autonóm politikai gondolkodót mutatják be. Olyan gondolkodót, aki elvetette a parasztromantikát és kidolgozta az agrárurbanizáció programját, aki meg volt arról győződve, hogy a parasztság nem lehet a városi kultúra regenerálója, hiszen maga is válságban van, léte szűkös, kényszer szülte, amiből ki akar törni. Város és vidéke népességének egy mértéke kell, hogy legyen: az egy és oszthatatlan teljes emberi méltóságé és szabadságé. Ő volt az, aki lezárta a nemzeti jellegről folytatott vitát azzal, hogy belülről lebontotta annak témáit, tételeit és érveit A magyarságtudomány problémája és az Eltorzult magyar alkat, zsákutcás magyar történelem című nagy esszéiben. Azok előzményeit és későbbi reflexióit egyaránt közreadjuk. Továbbá olyan írásokat, amelyek közvetlenül kapcsolódtak a korabeli politikai kérdésekhez. Nem lelepleztek, hanem állítottak: a teljes társadalmi felszabadulás szükségességét, s azon belül a parasztságét. A Borbándi Gyulához 1978-ban írt tanulmánynak beillő levél a népi mozgalom jellemzése volt, az ahhoz való viszony megfogalmazása, politikai önmeghatározás.