Erdélyi végzet alatt jellemzők

Tompa László -Reményik Sándor és Áprily Lajos mellett- a helikoni triász harmadik tagja. Versei egy szenvedélyes, magányos lélek önvallomásai. Költészetében erős a kijutni akarás vágya Erdély hegyeinek bezártságából, a kisváros szűkös, kicsinyes életviszonyaiból nagyobb, hatalmasabb életlehetőségek közé. Verseiben tükröződő sajátos magánya a vidék magyar magánya, a tehetség körül terülő közönysivatag. S ez a magány rendre mind jobban felérződik és elmélyül, mert észreveszi, hogy nem az ő egyéni magánya csak, de magánya egy népnek, amelyből való, amellyel lelkileg is egy, a székelynek.