ETNIKUM ÉS EDUCATIO jellemzők

A második világháború után amp;amp;amp;#8211; mivel a közép- és délkelet-európai államhatárok gyökeresen nem módosultak amp;amp;amp;#8211; a kisebbségi problematika, a nemzetiségi kérdés továbbra is változatlanul megmaradt, sőt egyre akutabbá vált. A békeszerződések, ellentétben az első világháborút lezáró békékkel, a nemzetiségi, kisebbségi kérdést azon kormányok belügyének tekintették, amely államok keretében a kisebbség élt. A nemzetiségi jogok nemzetközi jogi szabályozásának az elmulasztása azt eredményezte, hogy a nemzeti kisebbségeket amp;amp;amp;#8222;anyanemzetüktől amp;amp;amp;#8221;, illetve az amp;amp;amp;#8222;anyanemzetet amp;amp;amp;#8221; a saját amp;amp;amp;#8211; esetleg több más állam területén élő nemzeti kisebbségétől immár nem csak a területi, de a nemzetközi jogi státus is elválasztotta. A nemzeti kisebbségek politikai, gazdasági, kulturális és jogi helyzetének alakulása amp;amp;amp;#8211; tulajdonképpen tértől és időtől, illetve létszámtól és etnikai összetételtől függetlenül amp;amp;amp;#8211; a politikai demokrácia egyik mér