FILOSOFIA - ÉRTÉKŐRZŐ KÖNYVTÁR - jellemzők

Sartori Bernárd (1735?1801) 1772-ben jelentette meg filozófiai könyvét Egerben, mely a tudományos közvélekedés szerint egyike az első bölcseleti műveknek magyar nyelven Apáczai Csere János Magyar Encyclopédiája után. A mű három részből áll, logikából, metafizikából (lélektanból) és fizikából. Az első egy séget afféle kvázi-dialógusos formában adja elő a szerző: tételmegfogalmazás, bizo nyítás, ellenvélemények cáfolata ? így fejt ki egy-egy kérdést. Sartori művében igen izgalmas, hogy felvilágosult tudományosság és megkérdőjelezhe tetlen dogmatizmus egyszerre van jelen. Példaképpen pusztán dogmatikai alapon érte kezik a víz borrá válásáról vagy épp arról, hogy mik a boszor kány ságnak és bű bájosságnak jelei. A mű nyelv- és filozófiatörténeti értékét leginkább a magyar böl cseleti szaknyelv megalapozására tett kísérletei adják. Valódi művelődéstörténeti értéke, hogy valamelyest képet kaphatunk belőle a 18. századi egyházi iskolákban folyó filozó fiai oktatásról.