Látogatásod során cookie-kat használunk, amelyek segítenek számunkra testreszabott tartalmat és hirdetéseket megjeleníteni, személyes információkat azonban nem tárolnak. Az oldal használatával elfogadod a cookie-k használatát. További információ itt »
Kötetünk a geológia szaktudománnyá válásának néhány fontos történeti momentumát mutatja be, azoknak a 1819. századi filozófiatörténeti jelenségeknek az összefüggésében, melyek maguk is jelentős átalakuláson mentek keresztül ezen időszakban. A korábbi természettani felfogással szemben Kant, Herder, Schelling és Humboldt műveiben az egyes diszciplínák szemléletét is nagymértékben befolyásoló természet-történeti megközelítés került előtérbe. A természet időiségének újraértelmezésében jelentős szerepe volt a geológiának, amely intézményhálózatának kiépítése (vagyis a geogyűjtemények és a tudományos társaságok életre hívása), illetve diszciplináris kereteinek kibővítése (így a rétegtan vagy a geodézia önálló szakterületként való megalapozása) révén éppen a 19. század első évtizedeitől vált modern értelemben vett szisztematikus szaktudománnyá. Újabb sorozatunk első kötetének írásai a korábbi, négy könyvből álló széria tanulmányaihoz hasonlóan kitérnek az irodalomtörténeti hatások valami
Épp nincs olyan üzlet, vagy webáruház a globalplazán, ahol ez a termék kapható. Lent mutatjuk a nagyon hasonló termékeket, nézd meg:
FORMÁCIÓK ÉS METAMORFÓZISOK... ár és hasonló termékek
FORMÁCIÓK ÉS METAMORFÓZISOK -A GEOLÓGIA, A FILOZÓFIA ÉS AZ IRODALOM KÖLCSÖNHATÁS jellemzők
Kötetünk a geológia szaktudománnyá válásának néhány fontos történeti momentumát mutatja be, azoknak a 1819. századi filozófiatörténeti jelenségeknek az összefüggésében, melyek maguk is jelentős átalakuláson mentek keresztül ezen időszakban. A korábbi természettani felfogással szemben Kant, Herder, Schelling és Humboldt műveiben az egyes diszciplínák szemléletét is nagymértékben befolyásoló természet-történeti megközelítés került előtérbe. A természet időiségének újraértelmezésében jelentős szerepe volt a geológiának, amely intézményhálózatának kiépítése (vagyis a geogyűjtemények és a tudományos társaságok életre hívása), illetve diszciplináris kereteinek kibővítése (így a rétegtan vagy a geodézia önálló szakterületként való megalapozása) révén éppen a 19. század első évtizedeitől vált modern értelemben vett szisztematikus szaktudománnyá. Újabb sorozatunk első kötetének írásai a korábbi, négy könyvből álló széria tanulmányaihoz hasonlóan kitérnek az irodalomtörténeti hatások valami