Látogatásod során cookie-kat használunk, amelyek segítenek számunkra testreszabott tartalmat és hirdetéseket megjeleníteni, személyes információkat azonban nem tárolnak. Az oldal használatával elfogadod a cookie-k használatát. További információ itt »
Az 1952-ben, Barcelonában született Quim Monzó a katalán irodalom legnagyobb sztárja, számtalan nyelvre lefordították már, és rendszerint Borgest és Kafkát emlegetik vele kapcsolatban, de számunkra magától adódik egy másik párhuzam: Monzó a katalán Örkény. Rövid, groteszk elbeszéléseket ír, amelyek mindig különös ötletre épülnek: mintha az ember lehajolna, és a két lába között nézné a világot. Kötetünk, az eredetiben először 1996-ban megjelent Guadalajara első írása, a Családi élet Monzó egyik leghíresebb elbeszélése: egy asztaloscsaládról szól, amelyben ősrégi hagyomány, hogy a kilencedik születésnapján minden gyereknek levágják a gyűrűsujját. A hagyomány eredete homályba vész, a narrátor-kisgyerek csak találgat: talán azért alakult ki, mert így készítik fel a gyerekeket az asztaloslét veszélyeire. Ez a kisgyerek azonban fél és nem akar asztalos lenni Majd híres irodalmi toposzok leleményes parafrázisa sorjáznak a kötetben: a Trója kapujánál a faló történetét meséli el Odü
Épp nincs olyan üzlet, vagy webáruház a globalplazán, ahol ez a termék kapható. Lent mutatjuk a nagyon hasonló termékeket, nézd meg:
Az 1952-ben, Barcelonában született Quim Monzó a katalán irodalom legnagyobb sztárja, számtalan nyelvre lefordították már, és rendszerint Borgest és Kafkát emlegetik vele kapcsolatban, de számunkra magától adódik egy másik párhuzam: Monzó a katalán Örkény. Rövid, groteszk elbeszéléseket ír, amelyek mindig különös ötletre épülnek: mintha az ember lehajolna, és a két lába között nézné a világot. Kötetünk, az eredetiben először 1996-ban megjelent Guadalajara első írása, a Családi élet Monzó egyik leghíresebb elbeszélése: egy asztaloscsaládról szól, amelyben ősrégi hagyomány, hogy a kilencedik születésnapján minden gyereknek levágják a gyűrűsujját. A hagyomány eredete homályba vész, a narrátor-kisgyerek csak találgat: talán azért alakult ki, mert így készítik fel a gyerekeket az asztaloslét veszélyeire. Ez a kisgyerek azonban fél és nem akar asztalos lenni Majd híres irodalmi toposzok leleményes parafrázisa sorjáznak a kötetben: a Trója kapujánál a faló történetét meséli el Odü