Gyermektelen írók a diktatúra idején

A szerző a jelen kor tárgyilagosságával vizsgálja az írók gyermektelenségének témakörét. Ebben a kötetben számos olyan alkotó kerül előtérbe, akik nem alkudtak meg a diktatúra éveiben, s emiatt nagy áldozatot hoztak. Nemes Nagy Ágnessel együtt vallhatjuk, hogy "hiteles élet nélkül hiteles művészet sem lehetséges". Egy író- és költőnemzedék legjelesebb személyiségei – főleg az újholdasok – nem vállaltak gyermeket. Utódok helyett műveket adtak az örökkévalóságnak. Fiatalok voltak, mégis gyermektelenek maradtak, mert ezáltal kiszolgáltatottá váltak volna a rendszer számára. A kötetben szereplőkre jellemző, hogy életük meghatározó alkotói szakaszában gyerekeknek szóló műveket hoztak létre. Emiatt egy átalakult irodalmi térben, azon belül egy másik mezőben mégis megőrizhették a függetlenségüket, az esztétikai értékteremtésüket, és egyaránt beírták nevüket az ifjúsági irodalomba valamint a gyermekek szívébe is. A gyermektelen írók problémáját vizsgálja ez az irodalomtörténeti és szociológiai munka. Beszélgetések alkalmával Polcz Alaine hívta fel a szerző figyelmét a könyvben foglalt jelenségre. A munkához Lengyel Balázs és Szabó Magda is jelentős segítséget nyújtott.