Hajsza

Amikor valakit örökös, kínzó fejfájás gyötör, s a marokszámra lenyelt fájdalomcsillapító már ideig-óráig sem hat, előbb-utóbb ölnie kell... Szűnik a fájdalom, enyhül a gyötrelem, miután brutális kegyetlenséggel vérfürdőt rendez.
A helyszín egy bérelt lakás, áttetsző, csillogó műanyag fóliával bélelve. A fájdalomcsillapítás" után olyan a szoba, akár egy kiürült koktélospohár, amelynek alján vértócsaként gyűlik össze a Bloody Mary maradéka, a falára pedig a sűrű ital maradványának vérvörös sávjai tapadnak. Csakhogy ez a pohár szobányi, s nem lehet betenni a mosogatóba... Egy-két órával később mégis minden fényesen csillog-villog, mintha mi sem történt volna.
Ki lehet a titkos segítőtárs, és vajon miért támogat egy pszichopata gyilkost? A kemény, de sebezhető chicagói nyomozóra, Jacqueline "Jack" Danielsre vára feladat, hogy a titokzatos megszállott és különösen brutális sorozatgyilkost és furcsa cinkosát leleplezze. "Jack" kiváló nyomozó, zaklatott magánélete ellenére is maximális erőbedobással hajszolja a pszichopata "gyilkológépet".
Amikor a Cook Megyei Hullaházban a kelleténél több testrészt találnak, Jack abban reménykedik, hogy csak elszámoltak valamit. Tévedett, s ami még szörnyűbb, a számfölötti végtagokon az ő bilincse díszeleg...
Valakinek tervei vannak vele. Ördögi tervek, amelyekben szerepet kap minden és mindenki, ami és aki csak fontos az életében. A letehetetlenül izgalmas Hajszában a feszültség az első mondattól az utolsóig fokozódik, de szerencsére a humor sem hiányzik belőle.
A könyv cselekménye olyan fordulatos és pergő, mintha krimit néznénk a tévében. Szinte a tarkónkon érezzük a gyilkos forró leheletét.