Heri Kókler és az alkatrazi fogoly

Szado Mazsi, a genetikailag módosított repülő szerencsemalac úgy süvített keresztül a látóhatáron, hogy öröm volt nézni. Testékszerei metálfénnyel ragyogtak az éjszakában, hatalmas szárnyai propellerként verve gerjesztették a felhajtóerőt. Intelligens arcán elégedett vigyor ült, fogai között négylevelű lóherét tartott, hogy mindig szerencséje legyen. Black Jack, a hírhedett szerencsejátékos és ártatlan tömeggyilkos éppen cellájában várta a halált. De nem ölbe tett kézzel! Fűrészével, amelyet műanyag ivópoharából alakított át ügyes kézzel, éppen a rácsokat rongálta. Black Jack arca felderült, amikor meglátta Heri Kóklert és a mögötte kapaszkodó Hermelint. Eldobta a francba a maga csinálta eszközt, és kimászott a rácsok közötti résen.
- Gyíííí - üvöltötte Heri boldogan, és hagyta, hogy Hibrid malackája felszálljon velük az égbe, a csillagok közé, ahol már bottal üthették a nyomukat.