Az utazó fogalma nyelvünkben nem oly rég még a felfedező szinonimája volt. Kőrösi Csoma Sándort éppúgy utazónak mondtuk, mint Stanley-t és Livingstone-t. Fura dolog a nyelv: Kolumbuszt vagy Vasco da Gamát senkinek nem jutna eszébe utazónak nevezni. De vajon minek nevezzük Alexander Brodyt, aki az említetteknél sokkal nagyobb területeket járt be? Mondhatnánk, könnyű volt neki a repülőgép korában. Meg aztán: utazónak lenni napjainkban üzletemberi életforma. Brody azonban nem utazó, hanem felfedező. Mégpedig emberek, emberi kapcsolatok kivételes tehetségű felfedezője.Tudjuk, szerencse nélkül nincsen felfedezés. Minden nagy világjárót a szerencse vezérelt. Kőrösi Csoma az Ázsiában rekedt magyarokat indult el felfedezni, s Tibetben találta magát. Kolumbusz Indiát kereste, s Amerikát köszönhetjük neki. Brody még el sem indul, már -házhoz megy- hozzájuk Csortos Gyula, Czóbel Béla és Szép Ernő. Épp csak kimozdul otthonról, s a bácskai nábobnál, Dungyerszky Gyókónál repül szájába a sült galamb