HOL VANNAK AZOK AZ OSZLOPOK?

Albert Gábor regényeben minden arre az igazságtevő és megtisztító viharra utal, amelyet 1956 októbere a magyar és a 20. századi világtörténelemben jelentett. A cím a Bibliából ismert, százszor megalázott, csapdába ejtett, megvakított, de még vakon is a rárótt kötelességét teljesítő Sámson hőstettére utal. Ő kérdi ugyanis rabtartójától és kísérőjétől, mikor cirkuszi mutatványként a két hatalmas oszlopon nyugvó templomba viszik, hogy hol vannak azok az oszlopok? `Azzal átfogta Sámson a két középső oszlopot, amelyeken a ház nyugodott, az egyiket jobb kezével, a másikat bal kezével. Megfeszítette erejét, úgyhogy a ház rádőlt a városfejedelmekre, és mindazokra, akik benn voltak.` (A bírák könyve 16. rész. 26-30. vers) A könyv `hősei` közül többen is erre a sámsoni szerepre készülnek, s a regény nem más, mint `fogáskeresés` azokon a bizonyos, rendszert tartó oszlopokon. Jóslás, prófécia, tiszteletadás egyszerre ez az 1956 szellemét sugárzó, annak emlékét idéző, emberi sorsokból épített regén