Mikor Kosztolányi haldoklott, Babits már halálos beteg volt.A halálraítélt meglátogatta a haldoklót. Sokáig ült betegágyánál, halkan, fulladozva beszéltek. Mikor elment, azt mondta Kosztolányi:- Mind eljjöttek hozzám barátaim, az írok és költők. De csak Babits tudott megvígasztalni. Tudod mit mondott? Ezt mondta: Ne félj, Dide. Ne félj a szenvedéstől. Valami értelme van ennek!(Márai Sándor: Lélek - részlet)