Látogatásod során cookie-kat használunk, amelyek segítenek számunkra testreszabott tartalmat és hirdetéseket megjeleníteni, személyes információkat azonban nem tárolnak. Az oldal használatával elfogadod a cookie-k használatát. További információ itt »
Oláh Miklós (1493-1568), aki élete utolsó negyedszázadában a legmagasabb hazai méltóságokba, a királyi kancellári, majd az esztergomi érseki székbe emelkedett, ifjan, a mohácsi csatavesztést követően Németalföldre kísérte az özvegy Mária királynét. Brüsszelben került kapcsolatba Rotterdami Erasmusszal és körével, az európai humanistákkal. Gondolatvilágát a távoli, pusztuló haza képe töltötte ki, s mindvégig a hazatérésre készült. Ezért is merült föl benne a magyar történelem összeállításának a gondolata: meg akarta mutatni, honnan és miért süllyedt a magyarság a mélypontra, és hogy miképpen kerülhet vissza a csúcsra. A munkához 1536-ban fogott hozzá a Hungária című fejezettel, amelyet formailag a kor humanista történetírói szabálya szerint földrajzi bevezetőnek szánt, lényegében és tartalmilag azonban azt az ideális Magyarországot rajzolta le benne, amely a mohácsi katasztrófa előtt létezett, és amelynek újjáépítésére törekedni kell. 1537-ben készült el az `őstörténetet` feldolgozó más
Épp nincs olyan üzlet, vagy webáruház a globalplazán, ahol ez a termék kapható. Lent mutatjuk a nagyon hasonló termékeket, nézd meg:
HUNGÁRIA - ATHILA - MILLENNIUMI... ár és hasonló termékek
HUNGÁRIA - ATHILA - MILLENNIUMI MAGYAR TÖRTÉNELEM - jellemzők
Oláh Miklós (1493-1568), aki élete utolsó negyedszázadában a legmagasabb hazai méltóságokba, a királyi kancellári, majd az esztergomi érseki székbe emelkedett, ifjan, a mohácsi csatavesztést követően Németalföldre kísérte az özvegy Mária királynét. Brüsszelben került kapcsolatba Rotterdami Erasmusszal és körével, az európai humanistákkal. Gondolatvilágát a távoli, pusztuló haza képe töltötte ki, s mindvégig a hazatérésre készült. Ezért is merült föl benne a magyar történelem összeállításának a gondolata: meg akarta mutatni, honnan és miért süllyedt a magyarság a mélypontra, és hogy miképpen kerülhet vissza a csúcsra. A munkához 1536-ban fogott hozzá a Hungária című fejezettel, amelyet formailag a kor humanista történetírói szabálya szerint földrajzi bevezetőnek szánt, lényegében és tartalmilag azonban azt az ideális Magyarországot rajzolta le benne, amely a mohácsi katasztrófa előtt létezett, és amelynek újjáépítésére törekedni kell. 1537-ben készült el az `őstörténetet` feldolgozó más