Irodalmi legendák, legendás irodalom 7. jellemzők

Albert Zsuzsa újabb legenda-kötete ismét sok-sok érdekességgel, tréfás anekdotával szolgál olvasói számára. Mindeközben, e látszólag könnyed interjúkat olvasva egyidejűleg, szinte észrevétlenül irodalomtörténeti jelentőségű beszélgetések részeseivé válunk, és megismerkedhetünk az élet és az irodalom, az élet és a művészet, az élet és a tudomány összefüggéseinek, kapcsolatainak rejtélyeivel is.
E párját ritkító tanúságtételekből a közelmúltban eltávozott jelentős alkotók életéről, pályájáról, személyiségéről szóló - többnyire - szubjektív vallomások, a kor- és alkotótársak tapasztalatai által hitelesített emlékezések idézik fel Takáts Gyula, Kálnoky László, Jékely Zoltán, Áprily Lajos, Lator László, Borzsák István, Csorba Győző, Hubay Miklós, Jánosy István, Hárs Ernő, Nemes Nagy Ágnes, Rába György -többeknél már a feledés homályába vesző- alakját. Az így megrajzolódó portrék nem csupán a személyes kapcsolatok hiteles melegét őrzik meg, hanem a kor, a hazai és a határon túli irodalmi és kulturális közállapotok jellegzetességeit is megidézik az olvasó számára.