Látogatásod során cookie-kat használunk, amelyek segítenek számunkra testreszabott tartalmat és hirdetéseket megjeleníteni, személyes információkat azonban nem tárolnak. Az oldal használatával elfogadod a cookie-k használatát. További információ itt »
A kötet tanulmányai elsősorban a 20. század német jogfilozófiai és elméleti felvetéseit, vitáit, megoldás kísérleteit tárgyalják (természetjog-jogpozitivizmus vita, jogi és filozófiai hermeneutika viszonya, Jürgen Habermas és Niklas Luhmann jogfelfogása), de kitekint a magyar gondolkodástörténet egyik jeles alakjának, Bibó Istvánnak a jogfilozófiai nézeteire is, illetve az elmúlt évtizedben "globalizációként", "posztmodernként" nevesített társadalmi-politikai folyamatok néhány jogi, jogfilozófiai összefüggésére. A szerző tanulmányai kétirányú közvetítésre tesznek kísérletet. Egyfelől a társadalomelméleti vizsgálódások figyelmébe ajánlja a jog problematikát, mint a társadalmi rend normativitásának egyik fontos összetevőjét, s azon meggyőződését fejezi ki, hogy a társadalomelmélet nem mondhat le a jogtudományok, közülük is kiváltképp a jogfilozófia, jogszociológia és a jogtörténet kutatási eredményeiről. A közvetítés másik iránya a jog világának szakkutatói felé mutat: ebben az összefüggésben annak hangsúlyozásáról van szó, hogy a "miként lehetséges a jog" kérdése megkívánja a társadalomelméleti perspektíva bekapcsolását is a jog vizsgálatába.
Épp nincs olyan üzlet, vagy webáruház a globalplazán, ahol ez a termék kapható. Lent mutatjuk a nagyon hasonló termékeket, nézd meg:
A kötet tanulmányai elsősorban a 20. század német jogfilozófiai és elméleti felvetéseit, vitáit, megoldás kísérleteit tárgyalják (természetjog-jogpozitivizmus vita, jogi és filozófiai hermeneutika viszonya, Jürgen Habermas és Niklas Luhmann jogfelfogása), de kitekint a magyar gondolkodástörténet egyik jeles alakjának, Bibó Istvánnak a jogfilozófiai nézeteire is, illetve az elmúlt évtizedben "globalizációként", "posztmodernként" nevesített társadalmi-politikai folyamatok néhány jogi, jogfilozófiai összefüggésére. A szerző tanulmányai kétirányú közvetítésre tesznek kísérletet. Egyfelől a társadalomelméleti vizsgálódások figyelmébe ajánlja a jog problematikát, mint a társadalmi rend normativitásának egyik fontos összetevőjét, s azon meggyőződését fejezi ki, hogy a társadalomelmélet nem mondhat le a jogtudományok, közülük is kiváltképp a jogfilozófia, jogszociológia és a jogtörténet kutatási eredményeiről. A közvetítés másik iránya a jog világának szakkutatói felé mutat: ebben az összefüggésben annak hangsúlyozásáról van szó, hogy a "miként lehetséges a jog" kérdése megkívánja a társadalomelméleti perspektíva bekapcsolását is a jog vizsgálatába.