KÁPRÁZAT. A TEST

„Mert az Istenség ez a roppant agyvelő, amely millió nyúlványával súlyos medúzaként mélytengeri, kék fénycsóvától derengő sötétségben lebeg.”Mircea Cartarescu Káprázat című próza-trilógiájában mikroszkopikus részeire bontja a csodát. Az egyedi testtel megtapasztalt létben, a saját belső idegpályáin, zsigereiben, gondolkozásában és nemiségében megtett anatómiai – és költői – utazás során tár-ja fel a tapasztalt valóság eseményeit és a képzelet működését. Az ember életének külső keretei nem tágíthatók a végtelenségig, de minden élménye, tapasztalata, álma, vágya és olvasmánya, emlékezetében öntudatlanul őrzött múltja beépül személyisége évgyűrűibe, az én sejtjeibe, és önmaga teljes átélése a minden, a végtelen univerzum, a kozmikus egész érzékelésének örömével ajándékozza meg. Ilyenkor, akárcsak az orgazmusban, átélheti a teremtés misztériumát. A metafizikai élmény nem fokozatosan jön létre, hanem az időtlen pillanat hirtelen fellobbanó – káprázatos – fényében, a kiterjedés nélküli anyag