Látogatásod során cookie-kat használunk, amelyek segítenek számunkra testreszabott tartalmat és hirdetéseket megjeleníteni, személyes információkat azonban nem tárolnak. Az oldal használatával elfogadod a cookie-k használatát. További információ itt »
Képes Géza költő, műfordító, irodalomtudós száz éve, 1909. február l-jén született Mátészalkán. Apja kovácsmester volt. A gimnáziumot Sárospatakon végezte; a Pázmány Péter Tudományegyetemen magyar-német szakán szerzett diplomát, az Eötvös Kollégium tagjaként. 1933 és 1940 között Sárospatakon tanított, és ott az Angol Intézetben nevelőtanár is volt. 1936-ban járt először Finnországban, ahol 1942-ben finnül tartott előadást a kortárs magyar irodalomról. 1940-től a Honvédelmi Minisztériumban fordító lett, majd bekapcsolódott az ellenállásba. 1945-től a Magyar Rádió osztályvezetője, nevéhez fűződik a Falurádió és a Gyermekrádió című műsorok elindítása. Mongóliai útján mongol nyelven tárgyalt a helyi politikusokkal. 1954-ben megszervezte a Magvető Könyvkiadót, 1955-től a forradalom leveréséig az írószövetség titkára, a magyar Pen Klub főtitkára volt. 1957-ben a forradalomban való tevékenysége miatt elbocsátották állásából, és ezután nyugdíjazásáig az MTA Irodalomtudományi Intézetének munkatársa lett. Baumgarten-díjat kapott 1943-ban és 1949-ben. József Attila-díjas (1950, 1952, 1956, 1974). A nyugati nyelvek és az összes finnugor nyelv mellett fordított újgörög, orosz, bolgár, arab, perzsa és japán nyelvekből is. Több mint negyven önálló kötete jelent meg - versek, fordítások, tanulmányok. 1989. augusztus 19-én halt meg.
Épp nincs olyan üzlet, vagy webáruház a globalplazán, ahol ez a termék kapható. Lent mutatjuk a nagyon hasonló termékeket, nézd meg:
Képes Géza költészete és... ár és hasonló termékek
Képes Géza költő, műfordító, irodalomtudós száz éve, 1909. február l-jén született Mátészalkán. Apja kovácsmester volt. A gimnáziumot Sárospatakon végezte; a Pázmány Péter Tudományegyetemen magyar-német szakán szerzett diplomát, az Eötvös Kollégium tagjaként. 1933 és 1940 között Sárospatakon tanított, és ott az Angol Intézetben nevelőtanár is volt. 1936-ban járt először Finnországban, ahol 1942-ben finnül tartott előadást a kortárs magyar irodalomról. 1940-től a Honvédelmi Minisztériumban fordító lett, majd bekapcsolódott az ellenállásba. 1945-től a Magyar Rádió osztályvezetője, nevéhez fűződik a Falurádió és a Gyermekrádió című műsorok elindítása. Mongóliai útján mongol nyelven tárgyalt a helyi politikusokkal. 1954-ben megszervezte a Magvető Könyvkiadót, 1955-től a forradalom leveréséig az írószövetség titkára, a magyar Pen Klub főtitkára volt. 1957-ben a forradalomban való tevékenysége miatt elbocsátották állásából, és ezután nyugdíjazásáig az MTA Irodalomtudományi Intézetének munkatársa lett. Baumgarten-díjat kapott 1943-ban és 1949-ben. József Attila-díjas (1950, 1952, 1956, 1974). A nyugati nyelvek és az összes finnugor nyelv mellett fordított újgörög, orosz, bolgár, arab, perzsa és japán nyelvekből is. Több mint negyven önálló kötete jelent meg - versek, fordítások, tanulmányok. 1989. augusztus 19-én halt meg.