Késhegyen jellemzők

Néha elfog a vágy, hogy biztató ügyekért emeljek szót. De végül is sem médiaügynök nem vagyok, sem köptetőszirup. Kezdettől bizonyos voltam abban, hogy a leghelyesebb verses naplót írnom. Sosem, csöppet sem zavart, hogy az írás ilyen romantikus formáját választottam. Vannak képek, melyektől képtelenség szabadulnom. Bort iszom a Sátánnal, állati nyelve véresen kilibben. Egy hajléktalan fagyottan fekszik, a fején csuklya. A folyóparton vak nőt vezetek, arany kontya kibomlik. És a bőség szép napjaiban megélhetem, hogy a képek egy szempillantás alatt a tényekhez kapcsolódnak. A létezés fundamentuma örök, az eszközök és módszerek se nagyon változnak. Eszembe sincs, hogy az írás révén megváltoztassam magamat, sem a megformálás sáncai mögé visszavonulni nem kívánok. Pont ellenkezőleg! Ezzel a módszerrel szeretném nyomon követni az eseményeket, a versek nagylelkű segítségével legyőzni az átkozott feledékenységem. Öröm, hogy vendég lehetek a házamban, hogy szemtanúja lehetek az életemnek.