KÉT ZSOLDOS - ELBESZÉLÉSEK

1922–1927. Az öt év kétszeresen is a kezdeteké: egy ragyogóan indult írói pályáé és az erdélyi magyar irodalomé. Sipos Domokos „irodalomalapító volt”, és – novellái olvastán – pillanatra sem tudjuk feledni: nemcsak egy író, de egy irodalom útkeresését követjük.Mondhatnánk, hogy egy irodalom vajúdásának máig időszerű dokumentumait adja közre ez a kötet. De inkább azt mondjuk: a („kisebbségi”) magyar irodalom sem zárkózhat „kuriózumszerűségbe” és valamiféle mártír-dacba. Egyetemesen is érthetőnek érdekfeszítőnek, vonzónak – értéknek – kell lennie.Ezért Sipos Domokos erdélyi magyar író novelláiról csupán azt kell elmondanunk, hogy évszázad múltán is friss, valódi értékként hatnak ezek a történetek, amelyekkel (a kortársak vallomásai egyértelműek!) a szerző lerakta az első világháború utáni erdélyi irodalom alapjait. A Két zsoldos című elbeszélése pedig minden európai számára érthetően, nem „magyar fájdalomba bezárkózottan” képes ábrázolni a „Trianon-traumát” a niederbronni Fritz és W