Könnyek Útja

"A 'Könnyek Útja' nyitott dimenziók, különböző időkategóriák között vezeti az olvasót. Írója önéletrajza egészének nevezi a bizarrul bátor könyvet. Rengeteg, névre szóló üzenet van benne. Biztos vagyok abban, eljut minden gondolkodó halandóhoz, aki az igazságot keresi. Aki belemerül, a történések hatása alól nem tudja kivonni magát. Talán otthon is van ismeretlen ismerősségében. Vakmerően szürreális. Élőbbnek, főleg élhetőbb életnek tűnik e kor éber jelenének szürke, beszűkült, pótcselekvésekkel teli, silány tömegpszichózisánál. A történet némelyekben narkóként működik majd. Másokban pedig Pán sípjának bioszerenádjanként. Szerzője ismeri a szimbólumok és analógiák nyelvét. Varázsszavakba önti mondanivalóját. Van aki érti, s aki nem érti, az is érzi, mint az álmok világnyelvét. Kurzív írása mélyén háromsíkú ideái derengenek, de kagylói valamelyikében bizonyosan rátalálnak sokan megismerésük saját igazgyöngyére. Valójában a spirituális témák korunkban megfizethetetlen ajándékot jelentenek. Meggyőznek arról, hogy minden ember gyökerében azonos. Ennek az írásnak legkülönösebb esztétikai és filozófiai értéke: állandó, művészi fény és árny játéka. Tézisei erőszak nélkül kínálják dimenzióikat, ezért válnak mágnesessé. Villámként fénylik fel benne a felismerés, hog minden dolog szülője - ami létrejön -, a súlytalanul lebegő gondolat, a Teremtő Eszme. E világosságban megszállottját elárasztja a boldog bizonyosság, hogy nincs félni valója, mert tudja saját halhatatlanságát. S emlékezetébe visszatér az ősi mantra: 'A félelem megszűnése az Élet kezdete.' (...)
A Könnyek Útja című mű igazi Apasszionáta. Nem illik bele a halál hazugsága..." (Szepes Mária)