Krakkó arcai

Zsille Gábor költő a magyar-lengyel kulturális együttműködés, sőt egymásrautaltság kifejező személyiségévé vált az utóbbi években. Antológiánk kétszeresen is a költő krakkói élményeire épít. Először: a versei által megidézett kultúrális és közösségi helyek, költők és történelmi személyiségek, valamint ma élő hétköznapi emberek és szeretetre méltó állatok felidézésében. A város időtálló szépségei természetesen igazodnak az ott lakók emberi méltóságához és közvetlen kedvességéhez. Másodszor: műfordításaiban a kötetünkben felsorakoztatott, barátként is megismert három lengyel költő nagyszerű alkotásaiból merít.
A 68'as nemzedék egyik emigráns, majd Krakkóba hazatérő vezéralakja, Adam Zagajewski krakkói verses utcajárásunk legismertebb kalauza. A világhírnévre szert tett, lendületes és a történelemre tárt tekintetet vető költő krakkói fogantatású versei a mai világlíra kiemelkedő darabjai.
A kötet második költője, Bronislaw Maj Lodz városában született, és 1972-től él a szeretett Krakkóban. A közvetlen beszédhez közeledő lírája a hűség költőjévé teszi. Hűség a hangvételben, hűség a Jagelló Egyetem polonisztika tanszékéhez, ahol a kortárs irodalom professzora, és hűség a diákokhoz, a jövő nemzedékéhez. 2003-ban jelent meg Lengyelországban Elégiák, gyászdalok, álmok címmel válogatott verseinek gyűjteménye. Ebből válogatta a városhoz kötödő legszebb lírai darabokat a fordító.
Ewa Elzbieta Nowakowska, az 1970-ben született költőnemzedék képviselője műfordítóként is kiválót alkotott. Itt mst a Krakkó templomainak szánt ciklusa néhány darabjával koronázza meg verses városjárásunkat. Thomas Merton trappista szerzetes írásainak fordítója maga is az áhitat érzésével azonosulva csodálja Isten, természet, ember és művészet krakkói megnyilvánulásait.