LEVELEK A HEGYOLDALBÓL

A korán meghalt kitűnő költő önéletrajzi regénye egy csepeli prolifiú tapasztalatainak, érlelődésének, önmagára eszmélésének története és `fölnevelő` környezetének szociografikus hitelességű ábrázolása. Balázsovics verista színekkel festi a svábokból, magyarokból, parasztokból, munkásokból és kispolgárokból összeverődött mikrotársadalom tablóját az ötvenes, hatvanas években. Az `álomittas` gyerekkor és az emberpróbálóan kemény, ugyanakkor felelőtlen kamaszévek filmszerű képsorokban peregnek az asszociatív emlékezés szeszélye és rejtett törvényei szerint. A cselekmény menetét reflexiók szakítják meg, higgadt távolságtartással ellenpontozva a `testszagú jelenlét` brutális érzetét keltő emlékvilágot.Igazi epika, jó olvasmány, amely a pikareszk és a nevelődési regény hagyományát megújítva mond eredetit a sors és a személyiség találkozásáról. (Lator László)