Levelek a pokol tornácáról jellemzők

1945-ben, már a második világháború befejezése után is, a szovjet katonai hatóságok számtalan esetben jártak el magyar polgári személyekkel szemben. Mondvacsinált ürügyekkel száz- vagy ezerszámra tartóztattak le és ítéltek el polgári személyeket, akik aztán éveket töltöttek munkatáborokban. A könyvben felidézett eset jó háromnegyed évvel a terület #8222;fel-szabadítása #8221;, és több mint egy hónappal a második világháború európai befejezése után történt. Ekkor már a szovjet katonai hatóságok csupán azért ítélkezhettek félig polgári ügyekben, mert #245;k diktálták a törvényt. Ez a könyv, #8222;a Pokol tornácán #8221;, egy ártatlanul elhurcolt ember el #245;zetes letartóztatásban írt leveleinek gy #251;jteménye. Egy, az átlagosnál m #251;veltebb, mély gondolkozású , családjáért él #245;, mellesleg az ellenállásban is részt vett férfi kétségbeesett, aggódó, bizakodó, szalmaszálba is kapaszkodni tudó sorai, amiket különböz #245; módokon, sokszor az orosz #245;röket megvesztegetve csempésztek ki a börtönb #245;l. A leveleket a szerz #245; halála után a fia találta meg, egy régi retikülben, összegy #251;jtve-hajtogatva. Feszültséget kelt #245;, izgalmas olvasmány, még akkor is, ha a végét nem csak sejtjük.