Magyar László utazása Dél-Afrika belsejében az 1849-1857-es években

"(...) A Magyar Lászlóval csak most ismerkedő olvasó kedvéért, az Afrika-kutató kézirata megértése érdekében, fontos nyomon követni afrikai pályafutását, az Angolában készült mű nemzetközi, angolai, magyarországi háttértörténetét, illetve a könyv hazai fogadtatását. A kötet felidézi a 19. századi dél-angolai hétköznapok hangulatát, azt a közeget, amelyben Magyar László 1848-1864 között élt, azt a nehéz, hullámvölgytől hullámhegyig örvénylő, sokszor kínkeserves, máskor a tökéletes szabadság érzetének boldogságát nyújtó életformát. A filmszerű leírások hatása elbűvölő, ugyanakkor megdöbbentő is, a könyvben útitársként kezelt magyar olvasót szinte elvarázsolja a sajátos nyelvezetű olvasmány. Magyar László találékony, szövege fordulatokban gazdag, szókimondó, őszintén és keményen fogalmaz: nem kíméli a haszonleső afrikai főnököket, a földi élvezetet kereső útitársait, bírálja a portugál gyarmati kormány gyengeségét, tehetetlenségét, az angolok hódítási vágyát. A huzamos afrikai élet alatt részben elfelejtett magyar és az időközben többé-kevésbé elsajátított nyelvek hatása nyomán kreált új szavak színes kavalkádja a maga kendőzetlen nyerseségében páratlan olvasmány, nem csupán tartalma, de nyelvezete miatt is.(...)" (részlet az Előszóból)