Magyarország és Európa jellemzők

Az európai integráció valamennyi korábbi kísérletnél eredményesebbnek ígérkezett a modernizációs megkésettség pótlására, mind a szükséges többletforrások mozgósítása, mind az eredmények gyors elérése tekintetében. Pozitív normákból nincs hiány, ám éppen az éretlen demokráciával és a szuverenitás homályos emlékeivel érkező új tagállamok döbbentették rá a modellgazdákat arra, hogy nem elég a formális kötelezettségvállalás.
Az európai földrész okos egyesítésére az integrációs keret tűnik alkalmasnak: az uniós foglalat egyszerre kínál gazdasági hasznot és politikai békét a sokféle nemzet és kultúra számára.
Ez a könyv a húszéves visszatekintés ürügyén és alkalmából az integráció fogalomkörét, indítékait és hatásait járja körül magyar szempontokat követve. Elemzi az európai egyesülési folyamat modernizációs összefüggéseit, vizsgálja anyagi hasznát és erkölcsi-politikai hozadékát. Bemutatja, milyen következményekkel járt az Európai Unió egészére nézve a keleti irányú, "nagy" bővítés, rávilágít a kétszintű uniós kormányzás előnyeire és hiányosságaira, végül érinti az európai integráció nemzetpolitikai hatásait és feltételeit is.