Látogatásod során cookie-kat használunk, amelyek segítenek számunkra testreszabott tartalmat és hirdetéseket megjeleníteni, személyes információkat azonban nem tárolnak. Az oldal használatával elfogadod a cookie-k használatát. További információ itt »
Gabriel Marcel (18891973) neve, ?lozó?ai munkássága szorosan kötődik az egzisztencialista gondolkodás történetéhez. Marcelt ugyanis világszerte nem csupán a katolikus egzisztencializmus legjelentősebb képviselőjének, hanem egyben az irányzat tulajdonképpeni franciaországi megalapítójának is tekintik. Filozó?ai főműve, a Meta?zikai napló (melynek első teljes magyar fordítását tartja kezében az olvasó) a két világháború között, azonos évben (vagyis 1927-ben) jelent meg a német egzisztencializmus alapművével, Martin Heidegger Lét és időjével.E napló külön érdekessége, hogy benne az alapvető egzisztencialista gondolatok nemzetközi hatásoktól (elsősorban Kierkegaardétól és Husserlétől) függetlenül születnek meg. Már az 1914. január elsejével kezdődő Első részben fel?gyelhetünk a ?lozófus elvont gondolkodással vívott küzdelmére, melynek során saját bevallása szerint a korábban Henri Bergsontól elsajátított ?lozó?ai módszerek voltak a leginkább segítségére. A Második rész azután (a Függelékk
Épp nincs olyan üzlet, vagy webáruház a globalplazán, ahol ez a termék kapható. Lent mutatjuk a nagyon hasonló termékeket, nézd meg:
Gabriel Marcel (18891973) neve, ?lozó?ai munkássága szorosan kötődik az egzisztencialista gondolkodás történetéhez. Marcelt ugyanis világszerte nem csupán a katolikus egzisztencializmus legjelentősebb képviselőjének, hanem egyben az irányzat tulajdonképpeni franciaországi megalapítójának is tekintik. Filozó?ai főműve, a Meta?zikai napló (melynek első teljes magyar fordítását tartja kezében az olvasó) a két világháború között, azonos évben (vagyis 1927-ben) jelent meg a német egzisztencializmus alapművével, Martin Heidegger Lét és időjével.E napló külön érdekessége, hogy benne az alapvető egzisztencialista gondolatok nemzetközi hatásoktól (elsősorban Kierkegaardétól és Husserlétől) függetlenül születnek meg. Már az 1914. január elsejével kezdődő Első részben fel?gyelhetünk a ?lozófus elvont gondolkodással vívott küzdelmére, melynek során saját bevallása szerint a korábban Henri Bergsontól elsajátított ?lozó?ai módszerek voltak a leginkább segítségére. A Második rész azután (a Függelékk