Mikor felébredtem, nyár volt

Hála a tudományos, majd kultúrpolitikai érdeklődésnek, az elmúlt 100 évben finnek és magyarok soha sem voltak igazán idegenek egymásnak. Mindig is létezett valamiféle kíváncsiság, ami hol művészeket, hol tudósokat, hol politikusokat, hol diplomatákat, hol az érdeklődő civil közösségeket egymás megismerésére buzdított. Tudunk egymásról, hallunk egymásról. De valóban ismerjük-e egymást? Talán erre a kérdésre kerestek választ a műfordítók egymást váltó nemzedékei, amikor kortárs finn versek magyarra fordítására vállalkoztak. Minden egyes verssel, minden egyes antológiával újabb és újabb ablakok nyílhattak ki a magyar olvasók előtt, hogy bepillantsanak Finnország hétköznapjaiba, hangulataiba, arcaiba, érintéseibe, illataiba, zajaiba és csendjeibe.
Jelen kötet egy újabb ablak a távolinak talán már nem mondható finn világra négy kortárs költőnő versein keresztül.