Nala és Damajánti jellemzők
Ma már szinte természetesnek vesszük, hogy magyarul olvashatjuk a Távol-Kelet irodalmának számos gyöngyszemét, az első fordítók útja azonban nem volt könnyű , és az úttörőknek kijáró dicsőség helyett ma leginkább a felejtés a sorsuk. A 19. század második felében mindössze három-négy magyar rendelkezett azzal a tudással, hogy szanszkritból magyarra ültessen át szövegeket. Közülük is a legkiválóbb Fiók Károly volt, aki 1915-ben halt meg Debrecenben. Ma már senkinek nem jut eszébe, hogy rímes, magyaros nyolcasokban fordítsa a Mahábhárata legszebb szerelmi történetét, a Nala és Damajántit, de ez is tiszteletreméltó kezdeményezés volt: egy addig teljesen ismeretlen világot hozott közelebb a magyar olvasókhoz.
