NEM AZ ÖRÖKKÉVALÓSÁGNAK

`… a lábjegyzetről mint beszédmódról. Ez első értelme szerint ironikus gesztus a tudományos lábjegyzeteléssel szemben, mert elsősorban önkommentárokat, kérdéseket tartalmaz. Második jelentésrétegében a lábjegyzet explicit formája az egész kötetben lappangva meglévő retorikai eszköznek: a digressziónak, ami folytonos kitérőt, szerzői kiszólást, perspektívaváltást jelent. Ebben az értelemben talál vissza az esszé a latens dialógusból a valódiba, illetve annak szimulálásába. Az alineáris szerkezet egyfelől a kísérlet (esszé) többszólamúságát, másfelől az értekező hang narratív betétekkel, margináliákkal való váltakozását szolgálja.` Pongrácz Tibor