NYARAK, MELYEK HOL ÍGY, HOL ÚGY VÉGZŐDNEK

A regényt(?) simán be lehetne sorolni meglévő és remekül működő kategóriákba – úgy mint időutazás, nosztalgikus visszatekintés, humoros önéletírás –, de természetesen egyik „sapka” sem lenne teljesen igaz rá. Íróját lehetne jó nevű szerzőkkel párba állítani, ám felesleges, hiszen mindből van benne egy csipetnyi, de ettől még teljesen más. A regény mint műfajmegjelölés is kérdéses, hiszen voltaképpen lazán összefűzött novellák, apró történetfüzérek egybeszerkesztett változatát olvassuk. És itt rögtön leszögezhetjük: nem holmi technikai parádéról, nyelvi-szerkesztési b(m)űvészkedésről van szó, amikor az idősíkokat váltogatja, nem, ilyen az emlékezet, voltaképpen egy nagy katyvasz, amelyben ezúttal – valami belső ösztönnek, tehetségnek engedve – az író rendet vágott. Kínosan reális, már-már zavaró módon őszinte és pontos.