OSZLIK A BÁL jellemzők

A szerző által `utójátéknak` nevezett regény folyamatosan váltogatja a narráció perspektíváit, egy mozaikhoz hasonló kompozícióban. A gyermektelen Molnár Vencel fantáziálásai és az apaság élményére áhítozó (de saját apját gyűlölő) Zudor Antal tervezgetései, akárcsak Mámbó mozis próféciái alapjában véve: jövő-projekciók... A regény kérdéseket sugall: mi a sorsuk azoknak a generációknak, amelyek abban a rendszerben születtek és nevelkedtek, amely lehetségessé tette a -végül cinkosokká váló - hóhérok és áldozatok ál-utazását?; mi történik ezzel a világgal?; milyen utójáték képzelhető el a jelen tragikomédiájához? A regény bravúros prózaírói leleményességgel alakított szövege egy közösségnek, egy világnak, egy történelmi helyzetnek a lehető legéletszerűbb képét nyújtja.