OSZTJÁK HŐSÉNEKEK - A VILÁG EPOSZAI

Kötetünkben két olyan hőséneket közlünk, melyek eddig csak Pápay kéziratos anyagában voltak ismertek. A Jégvárosi nép énekét Pápay 1899-ben Obdorszkban jegyezte föl egy igen tehetséges énekestől, Szelimov Nyikolajtól, akit a hantik csak Mikolkának neveztek, és ő is így emlegette naplójában. Mikolka január 12-én jelent meg Obdorszkban, és mintegy két hónapig nagy segítségére volt Pápaynak a Reguly-énekek megfejtésében.Mikolka négy teljes és öt töredékes hőséneket is tollba mondott Pápaynak. A Jégvárosi népről azt jegyezte meg, hogy ezek a kunzsoli emberek. Későbbi kutatók a Jégváros eredetét is kiderítették– ez a jelen hősénekben nem szerepel. Eszerint a Jégvárosi nép (akiknek a leszármazottai ma a Sziberov és a Szjazi családnevű hantik) leöntötték a várukat vízzel, s mikor az jéggé fagyott, a jégen lecsúsztatott gerendákkal ölték meg az ellenséget.A másik hősének a Bálvány hegyfoki ének.Közlője egy His-poher (Fövenysziget) faluból való öregember, akinek a neve is (Pures) csak az jelent