Párbeszéd nemzetről, nemzetköziségről jellemzők

"A társadalmi párbeszéd, éles viták középpontjában áll Európa-szerte, Kelet-Közép-Európában különösen és a így a magyar közbeszédben is a nemzet, nemzetköziség kérdése. A Korunk immár 87 éves történetében változó hangsúlyokkal, meg-megújuló intenzitással folyik ez a diskurzus; az első szakasz (1926-1940), Dienes László, majd főként Gaál Gábor szerkesztői idejében, az internacionalizmus érveit állította előtérbe; az 1957-től számítható második folyam, a szigorú pártellenőrzés és cenzori tiltások valamelyes könnyebbülésekor, a hetvenes években már felmutatja a nemzeti önismeret (legalábbis közvetett) kérdéseit; 1990 óta már nincs külső akadálya, hogy időről időre súlypontos lapszámainkban vagy rovatainkban rákérdezzünk: mit jelent ma a nemzeti hagyomány, mit az európaiság, hogyan harcolnak egymással (hangzanak össze) a nacionalizmusok, miképpen működnek a nemzetek fölötti intézmények.
Jelen kötetünkben sikerült számos munkatársunkat, a világ különböző részein élő magyarokat s mellettük néhány román szakembert is megszólítanunk arról, hogyan látják, hogyan élik meg a nemzeti identitást a maguk környezetében, a politikai életben, a történelemben, a kultúrában, a gazdaságban - otthon és a nagyvilágban." (a Kiadó)