PÉCS 1663-BAN - EVLIA CSELEBI ÉS AZ ELSŐ RÉSZLETES VÁROSLEÍRÁS jellemzők
Evlia cselebi útleírása a magyar fordítás megjelenése, 1904 illetve 1908 óta tartja izgalomban a helytörténészeket. Hiába ásta alá hitelességét Szekfű Gyula vitriolos sokszor igaztalan kritikája, hiába derült ki, hogy Karácson Imre remek fordítása önhibáján kívül sokszor hiányos, a kutatók újra és újra felütötték a köteteket. Nem is igen tehettek mást: Magyarország jelentős részéről a török utazó közölt először bőséges, apró részletekre is kiterjedő leírást. Ráadásul az amúgy is forrásszegény török kori fejezetekhez igen jól jött Evlia színes, keleties fogalmazása, mely gyakran rendkívül jónak és pontosnak bizonyult. Másrészt a kisebb-nagyobb fordítási pontatlanságok, szöveghiányok sok felesleges fejtörésre adtak okot, gyakran vitték félre a kutatásokat. Az elmúlt 15 évben sorra jelentek meg a Szejáhatnáménak, azaz az Utazások könyvének immáron az autográfnak tekinthető, vagy ahhoz közeli kéziratok alapján készült átiratai, melyek lehetőséget teremtettek a magyar fordítás ellen
