POGÁNY TŰZ jellemzők
`-Ha eső csapkodja az arcunkat, az az ég csókja! Ha korog a gyomrunk, az a testünk zenéje! Ha üldöznek mások, az a remény, hogy egyszer befogadnak! Ha fázunk, csak azt jelenti, hogy nem húzódtunk elég közel egymáshoz! Ha meghalunk, csak annyit jelent, hogy éltünk! - harsogta kitárt karokkal a szélnek Dat.És ezzel neki is indultak a hosszú vándorlásuknak. Hegyeken, völgyeken, fényes városokon, hatalmas birodalmakon vándorolt az énekszótól hangos karaván, át még az idő kapuján is.-Szegény romák elindultak, vissza sohasem fordultak. Barátokat nem ismertek, hazát soha nem szereztek. Vándoroltak elátkozva, a csillagokra hagyatkozva - énekelték hosszú évszázadokon át Dat és Balvala fiai, majd unokáik. S a dédunokák is vándoroltak tovább. A múltról nem beszéltek, de még saját nyelvükön szólt az ének. És éltek, ahogy tudtak, haltak, ahogy szerettek...`
