Pogány tüzek

A két regény cselekménye a 970-es években, Géza fejedelemmé választása előtti időszakban játszódik. Színhelye a Balaton vidékén a Pilisben és Somogyban élő nemzetségek falvai, települései. A pogány törzsi vezérek minden eszközt megragadnak, hogy a beszivárgó keresztény papokat elkergessék, újhitű alattvalóikat üldözzék. Mikor elterjed a hír, hogy Géza, a közeljövőben megválasztandó fejedelem békét akar kötni a német császárral, keresztény papokat akar behozni az országba, mert az új hit elterjesztését tervezi, a törzsi vezérek összeesküvést szőnek ellene. A regény a fejedelemválasztással és a lázadás leverésével zárul. A Sok szereplőt mozgató, fordulatokban gazdag cselekményeknek két fő szála van. Egyik a pogány magyarok, a törzsi vezérek, családjuk és udvartartásuk, alattvalóik élete. Törekvéseik alapmotívuma a törzsi szövetség összetartása, kereszténység elterjedésének megakadályozása, lényegében a régi életforma és hit - ha kell, erőszakos - megtartása. A másik eseménysor a velük szemben álló keresztény pap és új hitre tért felesége, Csillag szerelmének, házasságának és megpróbáltatásainak története. A regényben a pogány magyar életforma felelevenítése, a szerző plasztikus emberábrázoló, korfestő képessége ragad meg leginkább. A történelmi hitelességre törekvő műben jelentős teljesítmény - ha nem is tudományos szempontból - az ómagyar nyelv rekonstruálási kísérlete. Ez az erősen archaizáló stílus kissé zavarólag hat a mű olvasásakor.