Polt felügyelő és a nadragulya

Az emberemlékezet óta legforróbb nyár még komótosabbá teszi a Wiesbach-patak völgyének nyugodt életét. A férfiak csak a hűvös présházakban és borospincékben élénkülnek fel. Mindig akad valamilyen beszédtéma. Valaki a községháza bejárata előtt végzi el a szükségét, a plébános kakasának kitekerik a nyakát, tűz üt ki a tűzoltóság szertárában és kint, az erdőben rábukkannak egy felakasztott őztetemre...
Láthatjuk, nem habos torta az élet, amely Simon Polt csendőrfelügyelőnek osztályrészül jut ebben az amúgy idilli városkában. Házról-házra, fogadóról-fogadóra, borpincéről-borpincére jár és szemlézi a kártékony cselekmények tetthelyeit. A beszélgetések során kiderül, hogy a helyi közösség nem puszta galamblelkű borosgazdákból áll, hanem, hogy valaha, a múltban jószerével mindegyikük előéletében előfordult némi takargatnivaló. És most valaki attól tart, hogy lehullhat a lepel erről az előéletről. Az efölötti aggodalomnak épp Amalia, a takaros papszakácsné esik áldozatul, aki egy nadragulyával vegyített luxusnedű, egy 1979-es Cabernet Sauvignon elfogyasztása után öröklétre szenderül...