RÓMA ÉS A KLASSZIKUS NYUGAT - KÉPES VILÁGTÖRTÉNELEM III. - jellemzők
A Földközi-tenger partvidékének nyugati része az ókor hosszú évszázadain keresztül nem játszott komoly szerepet a világtörténelemben. A Kr. e. 3. század vége felé aztán a görögökkel és a Kelettel szoros kapcsolatba lépő rómaiak a világtörténelem teljesen új korszakát nyitották meg. A következő két évszázadban olyan egyedülálló intézményrendszert hoztak létre, amely az emberiség története során első ízben átfogta és önálló egységgé kovácsolta az egész hellén világot és Nyugat-Európa nagy részét. Szülőhelye lett egy új vallásnak, és megteremtette az elterjedéséhez szükséges politikai hatalmat. Széles körben átalakította a gazdasági és etnikai viszonyokat, sikeresen továbbhagyományozta a klasszikus görög örökség legjavát, és ami a legmaradandóbbnak bizonyult, elvetette azokat a magvakat, amelyek nyomán szárba szökkent az európai civilizáció - nem csupán közvetlenül, a kulturális hatások és az intézményrendszer, hanem a példaadás, a mítosz, a birodalom eszméjének megteremtése révén is.
