RÓMAI SUTTOGÁS

Báthori Csaba prózakötete ? jó másfélszáz rövid lélegzetvétel ? a prózavers és a verspróza között egyensúlyozva igyekszik megérkezni a próza területére: apró, hétköznapi történések magvából bont ki mélyebb tartalmakat, és megpróbálja visszahódítani azokat a terüle-teket, amelyekkel a régmúlt nagyprózák megismertették az olvasót. A kötet elgondolkodtató darabjai kisiklott lények bánatát, magányra hajló városi gyalogművészek töprengéseit, magasabb levegőbe kapaszkodó álmodók sóvárgásait idézik meg. Van itt, aki létezni akar, van olyan is, aki saját életén túl a nemlét ködvilágát fürkészi, és van, aki akkor talál magára, ha megszabadult sokak barátságától. Báthori Csaba kötete elmélyedő, pontos, lényeglátó próza. Minden megy itt, minden jön, és mégis megáll egy percre, hogy szembenézzen az olvasóval. Előbb a feje bontakozik ki a ködből; aztán a keze, a keze feje, a fej a kezén, mely gondolkodik; az egészet nem látni se délről, se nyugatról, de keletről. Hogy egyedül jön-e