Látogatásod során cookie-kat használunk, amelyek segítenek számunkra testreszabott tartalmat és hirdetéseket megjeleníteni, személyes információkat azonban nem tárolnak. Az oldal használatával elfogadod a cookie-k használatát. További információ itt »
Ez a könyv - néhány kéziratos teoretikus levél és rádióbeszélgetés mellett - Kisbali László (1954-2009) filozófus, esztéta, művelődéstörténész és "hiperkritikus" olvasó összegyűjtött s még életében folyóiratokban publikált írásait tartalmazza. Ezek a könnyű kézzel, vibráló szellemességgel megírt szövegek, amelyek egyúttal a filológia és a filozófia összhangját megteremtő mintadarabok is, éppen formai könnyedségük okán számtalan hasonló, nagy rutinnal megírt szöveget feltételeznek, amelyek azonban az önmagával szemben is kérlelhetetlenül kritikus szerző "szelekciói" miatt megíratlanok maradtak. A nem-írás így lehetett Kisbali jellegzetes személyiségjegye. Mert hiszen ahhoz, hogy valaki jól ismert, jó nem-író lehessen, valamit, s lehetőleg magas színvonalon, azért írnia kell. Szomorú kényszerűséggel hárul erre a könyvre a feladat, hogy mindazt a gondolkodói sokszínűséget és gazdagságot felidézze, amit az élőszóban - lenyűgöző egyetemi előadásokon és baráti beszélgetéseken - kifejtett "megíratlan könyvek" s egy elragadó személyiség gesztusai jelentettek.
Épp nincs olyan üzlet, vagy webáruház a globalplazán, ahol ez a termék kapható. Lent mutatjuk a nagyon hasonló termékeket, nézd meg:
Ez a könyv - néhány kéziratos teoretikus levél és rádióbeszélgetés mellett - Kisbali László (1954-2009) filozófus, esztéta, művelődéstörténész és "hiperkritikus" olvasó összegyűjtött s még életében folyóiratokban publikált írásait tartalmazza. Ezek a könnyű kézzel, vibráló szellemességgel megírt szövegek, amelyek egyúttal a filológia és a filozófia összhangját megteremtő mintadarabok is, éppen formai könnyedségük okán számtalan hasonló, nagy rutinnal megírt szöveget feltételeznek, amelyek azonban az önmagával szemben is kérlelhetetlenül kritikus szerző "szelekciói" miatt megíratlanok maradtak. A nem-írás így lehetett Kisbali jellegzetes személyiségjegye. Mert hiszen ahhoz, hogy valaki jól ismert, jó nem-író lehessen, valamit, s lehetőleg magas színvonalon, azért írnia kell. Szomorú kényszerűséggel hárul erre a könyvre a feladat, hogy mindazt a gondolkodói sokszínűséget és gazdagságot felidézze, amit az élőszóban - lenyűgöző egyetemi előadásokon és baráti beszélgetéseken - kifejtett "megíratlan könyvek" s egy elragadó személyiség gesztusai jelentettek.