Sorsunk, Közép-Európa

Egyre inkább tudjuk, hogy a világ mai állapota - vagy ha úgy tetszik: a "mai világállapot" - az utolsó két évszázad, a "modern világ" történetében egyike a legkritikusabb, legkétségesebb időszakoknak. Korszakhatáron vagyunk. Az ilyen történelmi helyzeteket nehéz értelmezni, mert a ködben még nem látni, merre mehetünk tovább. Vannak, akik nem tudják, vannak, akik nem is akarják látni. A közbeszédben, a helyzetről szóló irodalomban (és sajnos a politikában) elszaporodik a mellébeszélés, a képmutatás, hogy leplezze a bizonytalanságot. Mások meg - a világos áttekintés hiányában - nem mernek belefogni egyetemes analízisbe.
A mi helyzetünk sajátos itt, Magyarországon, és Közép-Kelet-Európában. Nekünk ugyanis a sok bizonytalanság mellett van egy bizonyosságunk: most kerültünk be az Európai Unióba. Van tehát fogódzónk, egyértelmű programunk, ennyiben könnyebb a dolgunk. A bajok "csak" abban vannak, hogy hogyan jutunk odáig, és mi lesz azután. Nem könnyű bátorságot venni ahhoz, hogy ezzel a problémaköteggel egyszerre nézzünk szembe. Sándor György vállalkozott rá. (Vitányi Iván)