Színészek, színházak, városok - A határon túli magyar színházművészet jellemzők

Az 1997-ben megjelent Magyar Színháztörténeti Lexikon egyes területeken - adatok vagy szerzők hiányában - több fehér foltot volt kénytelen hagyni, így felderítetlen maradt a határainkon kívüli, illetve tengerentúli magyar színházi élet. 1920-ban a trianoni döntés hatására magyarok tömegei indultak a nagyvilágba vagy kerültek más államok fennhatósága alá; köztük szép számmal színészek és operaénekesek. A kivándorlás a második világháború előestéjén és a háború után is folytatódott. A kommunizmus évtizedeiben tovább nőtt a külföldre sodródott magyar művészek száma. A magyar emigráció mindenütt saját játszóhelyeket igyekezett teremteni és minden alkalmat megragadott színházi hagyományai megőrzésére. A szerző Rivalda nélkül című, 1999-ben megjelent kötetében már közreadta kutatása eredményeinek egy részét. Új könyvéből most megismerheti az olvasó a magyar színházművészet eddig alig feltárt területeit is, a nyugat-európai és a latin-amerikai magyar színjátszás históriáját. Olvashat benne a Kolozsvári Állami Magyar Opera művészeiről; s olyan színjátszó személyekről, akik ma is a "világot jelentő deszkákon" állnak. A könyv Függelékében Enyedi Sándor - rendhagyó módon - azokat a más vonatkozású adatait is közreadja, amelyeket a Magyar Színháztörténeti Lexikon reménybeli, új, bővített kiadásának kiegészítéséhez ajánl.