Látogatásod során cookie-kat használunk, amelyek segítenek számunkra testreszabott tartalmat és hirdetéseket megjeleníteni, személyes információkat azonban nem tárolnak. Az oldal használatával elfogadod a cookie-k használatát. További információ itt »
A Londoni Egyetemen tanító, sokoldalú és rendkívül jó tollú történészprofesszor ebben a könyvében egy nagy téma rövid, olvasmányos áttekintésére vállalkozott: azt vizsgálja, hogyan alakult történelmileg az emberség, vagyis ember voltunk fogalma mi az, ami az embert lényegileg megkülönbözteti a többi élőlénytől. Öt fő témakörben vizsgálódik: a homo sapiens és a majomfélék kapcsolata; az ember mint az állatvilághoz tartozó, ám abban dominanciát szerzett lény (ókori kínai, indiai, görög világképek, utópiák, Biblia); a Neander-völgyi embert és más evolúciós rokonainkat övező paleoantropologikus vita; a fajokat nem mint szilárd, hanem mint képlékeny kategóriákat kezelő felfogás (mi szubhumánus, mi teljesen humánus és mi egyáltalán nem humánus fizikai jellemzők, bőrszín stb.); a mesterséges intelligencia kapcsán felvetődő problémák (pl. tudat és a képzelet); és végül a jövő lehetőségei, pl. a genetikai hibridek kapcsán. Részint tudományosan igazolt tények, részint anekdoták sokaságáv
Épp nincs olyan üzlet, vagy webáruház a globalplazán, ahol ez a termék kapható. Lent mutatjuk a nagyon hasonló termékeket, nézd meg:
A Londoni Egyetemen tanító, sokoldalú és rendkívül jó tollú történészprofesszor ebben a könyvében egy nagy téma rövid, olvasmányos áttekintésére vállalkozott: azt vizsgálja, hogyan alakult történelmileg az emberség, vagyis ember voltunk fogalma mi az, ami az embert lényegileg megkülönbözteti a többi élőlénytől. Öt fő témakörben vizsgálódik: a homo sapiens és a majomfélék kapcsolata; az ember mint az állatvilághoz tartozó, ám abban dominanciát szerzett lény (ókori kínai, indiai, görög világképek, utópiák, Biblia); a Neander-völgyi embert és más evolúciós rokonainkat övező paleoantropologikus vita; a fajokat nem mint szilárd, hanem mint képlékeny kategóriákat kezelő felfogás (mi szubhumánus, mi teljesen humánus és mi egyáltalán nem humánus fizikai jellemzők, bőrszín stb.); a mesterséges intelligencia kapcsán felvetődő problémák (pl. tudat és a képzelet); és végül a jövő lehetőségei, pl. a genetikai hibridek kapcsán. Részint tudományosan igazolt tények, részint anekdoták sokaságáv