Szovjet diplomáciai jelentések Magyarországról a Hruscsov-korszakban jellemzők

A kötetet összeállító Baráth Magdolna hosszú évek óta a szocialista időszak, ezen belül pedig a magyar-szovjet kapcsolatok történelmének ismert kutatója. E témakörben számos tanulmányt publikált. 2002-ben megjelent, Szovjet nagyköveti iratok Magyarországról, 1953-1956 című kötetét folytatva sokéves munkája eredményeként ezúttal a budapesti szovjet nagykövetség Orosz Külügyi Levéltárban őrzött, 1956 é s1964 között íródott jelentéseit tárja az olvasó elé.
Az iratok zömmel a nagykövetek kisebb részben a nagykövetség beosztott diplomatáinak feljegyzései a magyar politikusokkal, párt- és állami vezetőkkel, a kulturális élet irányítóival folytatott beszélgetésiről, amelyek jól tükrözik a magyar vezetők bel- és külpolitikai nézeteit, és beszédesen tanúskodnak egymáshoz fűződő kapcsolataikról.
A kötet jól dokumentálja, hogy 1956 a magyar-szovjet kapcsolatokban egyfajta választóvonalat jelentett. Míg korábban a népi demokratikus országokban szolgáló szovjet nagykövetek szinte totális ellenőrzést gyakoroltak a fogadó ország politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális élete felett, a magyar forradalom után -legalábbis Magyarországon- a belpolitikai helyzet alakításában játszott szerepük elhanyagolhatóvá vált. A szovjet vezetés számára viszont továbbra is fontos információs forrást jelentettek a magyar funkcionáriusokkal folytatott beszélgetések, sőt a hazai politikusok egy része változatlanul iránymutatást várt a mindenkori "helytartótól". E válogatás bízvást hozzásegíti olvasóját az 1956-1964 közötti időszak magyarországi eseményeinek jobb megértéséhez és feldolgozásához.