Sztrájkjog Magyarországon ár és hasonló termékek
LÍRA KÖNYV ZRT. Magyar olimpiai lexikon 1896-2012 - CD melléklettel
3 999 Ft
Media Markt
A bolthoz Info
Sztrájkjog Magyarországon jellemzők
Több mint húsz év telt el azóta, hogy a parlament 1989-ben, tartalmas társadalmi vita után elfogadta a sztrájktörvényt. Az eltelt két évtized alatt a törvényt érdemben nem módosította a parlament. Az ezzel kapcsolatos vélemények sokszínűek: míg egyesek módosításokat nem tartanak szükségesnek, mások a törvény azonnali korrekcióját igénylik.
A húsz év tapasztalatai sokszínűek, az álláspontok sokszor egymásnak is ellentmondóak, ennek ellenére egyre kevésbé kerülhetők meg a válaszok, hiszen e törvény sokunkat érint: munkavállalóként, munkáltatóként, és nem utolsó sorban állampolgárként, amikor egy-egy közszolgáltatás igénybevételét akadályozza meg a sztrájk.
Hogyan született a törvény? Milyen álláspontok formálták a parlament elé kerülő javaslatokat? Milyen módosítások szükségesek? Ezekről a kérdésekről mondja el véleményét a sztrájktörvény kidolgozója és parlamenti előterjesztője, az illetékes miniszter, a szakszervezeti vezető, a munkáltató, a munkaügyi bíró, az egyetemi kutató és nem utolsó sorban az állampolgári jogok országgyűlési biztosa.
A könyv az elmúlt húsz év tapasztalatainak gyűjteménye: kortörténeti dokumentumok, állásfoglalások jelennek meg a sztrájktörvény születésétől napjainkig. A hazai sztrájkjog két évtizedes értékelése, a hazai és nemzetközi gyakorlat és szabályozás bemutatása hasznos mind a témával foglalkozó szakembereknek, kutatóknak, oktatóknak, mind a téma iránt érdeklődők számára.
A kötet tartalmazza Pécsi Tudományegyetem Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Kara, az Állami Foglalkoztatási Szolgálat Társadalmi Párbeszéd Központja, valamint a Munkaügyi Közvetítői és Döntőbírói Szolgálat által szervezett, "Húsz éves a sztrájktörvény" című konferencia (2009. június 15-16.) szerkesztett anyagát is.
A húsz év tapasztalatai sokszínűek, az álláspontok sokszor egymásnak is ellentmondóak, ennek ellenére egyre kevésbé kerülhetők meg a válaszok, hiszen e törvény sokunkat érint: munkavállalóként, munkáltatóként, és nem utolsó sorban állampolgárként, amikor egy-egy közszolgáltatás igénybevételét akadályozza meg a sztrájk.
Hogyan született a törvény? Milyen álláspontok formálták a parlament elé kerülő javaslatokat? Milyen módosítások szükségesek? Ezekről a kérdésekről mondja el véleményét a sztrájktörvény kidolgozója és parlamenti előterjesztője, az illetékes miniszter, a szakszervezeti vezető, a munkáltató, a munkaügyi bíró, az egyetemi kutató és nem utolsó sorban az állampolgári jogok országgyűlési biztosa.
A könyv az elmúlt húsz év tapasztalatainak gyűjteménye: kortörténeti dokumentumok, állásfoglalások jelennek meg a sztrájktörvény születésétől napjainkig. A hazai sztrájkjog két évtizedes értékelése, a hazai és nemzetközi gyakorlat és szabályozás bemutatása hasznos mind a témával foglalkozó szakembereknek, kutatóknak, oktatóknak, mind a téma iránt érdeklődők számára.
A kötet tartalmazza Pécsi Tudományegyetem Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Kara, az Állami Foglalkoztatási Szolgálat Társadalmi Párbeszéd Központja, valamint a Munkaügyi Közvetítői és Döntőbírói Szolgálat által szervezett, "Húsz éves a sztrájktörvény" című konferencia (2009. június 15-16.) szerkesztett anyagát is.
