Takáts Márton személyiségjegyeit alapvetően meghatározza, hogy művészcsaládból származik, szülei iparművészek, dédapja szobrász, nagyszülei festők, példaképként tisztelt nagyapja Bartha László, a hatvanas évek elismert, Ecole de Paris-hoz közelálló, lírai fél-absztrakt festője, akinek városkép iránti vonzódása, franciás szemlélete, könnyedsége, technikai bravúrja, irodalmi érdeklődése, illusztrátori működése mai napig hatással van a művészre. A gyerekszoba és az erős egyéniség lehet az oka, hogy Takáts Márton a kezdetektől fogva tökéletesen szuverén személyiségként működik - itt most annak kellene következnie, hogy - a kortárs magyar művészeti szcénában, de valójában kicsit azon kívül. Merthogy a kezdetektől fogva merte kívül helyezni magát a hazai képzőművészeti életen, nem akart trendi lenni, nem követett intellektuális divatokat, nem akart mindenáron kiállítani, ösztöndíjért pályázni, és egészen egyéni életformájához éppúgy hozzátartozott, hogy egy év alatt készült grafikáit a nyár