Látogatásod során cookie-kat használunk, amelyek segítenek számunkra testreszabott tartalmat és hirdetéseket megjeleníteni, személyes információkat azonban nem tárolnak. Az oldal használatával elfogadod a cookie-k használatát. További információ itt »
Gerőcs Péter a fiatal prózaíró nemzedék egyik legfontosabb képviselője, a formanyelvi kísérletezés, a történeti és jelenkori irodalmi hagyomány alapos ismerete és az arra való reflexió teszik összetéveszthetetlenné stílusát, világképét. Első önálló kötete, a Zombor és a világ 2009-ben jelent meg, igen kedvezően fogadta a kritika. A Tárgyak az azóta született novellákból készült válogatás, melynek szövegei az emlékezet és a hagyomány kérdéseivel játszanak, többek között az olvasó megtévesztéséig hiteles, virtuóz Márton- és Mészöly-imitációkkal. A kötet első része irodalmi krimi: az elbeszélő egy irodalomtörténész lakásában járva egy titokzatos kéziratra bukkan. A kéziratlapok két szöveget őriznek: színükön az egyiket, fonákjukon a másikat. Miután az elbeszélő, aki voltaképpen egy irodalmi nyomolvasó, közreadja a szövegeket, némi elemzésbe bocsátkozik. Kideríti, hogy az egyik szöveg Mészöly Miklóshoz, a másik pedig Márton Lászlóhoz tartozik, noha egyik szöveget sem látták el szignóval.
Épp nincs olyan üzlet, vagy webáruház a globalplazán, ahol ez a termék kapható. Lent mutatjuk a nagyon hasonló termékeket, nézd meg:
Gerőcs Péter a fiatal prózaíró nemzedék egyik legfontosabb képviselője, a formanyelvi kísérletezés, a történeti és jelenkori irodalmi hagyomány alapos ismerete és az arra való reflexió teszik összetéveszthetetlenné stílusát, világképét. Első önálló kötete, a Zombor és a világ 2009-ben jelent meg, igen kedvezően fogadta a kritika. A Tárgyak az azóta született novellákból készült válogatás, melynek szövegei az emlékezet és a hagyomány kérdéseivel játszanak, többek között az olvasó megtévesztéséig hiteles, virtuóz Márton- és Mészöly-imitációkkal. A kötet első része irodalmi krimi: az elbeszélő egy irodalomtörténész lakásában járva egy titokzatos kéziratra bukkan. A kéziratlapok két szöveget őriznek: színükön az egyiket, fonákjukon a másikat. Miután az elbeszélő, aki voltaképpen egy irodalmi nyomolvasó, közreadja a szövegeket, némi elemzésbe bocsátkozik. Kideríti, hogy az egyik szöveg Mészöly Miklóshoz, a másik pedig Márton Lászlóhoz tartozik, noha egyik szöveget sem látták el szignóval.