Poe esztétikai elveit novellisztikájában és költészetében is következetesen alkalmazta. Elbeszélései nagy részében a borzalom, a lelki abnormitás, a téboly, a mindenféle gyötrelem dominál. Poe tekinthető az ún. detektívnovellák, bűnügyi és kincskereső kalandtörténetek megteremtőjének is: egy-egy rejtélyes, lélektanilag nem motivált, abszurd esemény titkát következetes logikával deríti fel, felhasználva merész intuícióját, a bizarra és fantasztikusra különösen hajló alkotó fantáziáját. Poe három csoportra osztotta novelláit: a groteszk töltete az akasztófahumor vagy a finom irónia; az arabeszknek a rettenet vagy más érzelem által keltett feszültség ad energiát. A legmagasabb fokú művészi tudatosság jellemző költészetére is. (enciklopedia.fazekas.hu nyomán)